Csapatunk története

1912.
december 18.

Megalakult a Magyar Cserkészszövetség.


A Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Őrszem Szövetség egyesültek.

1913.

1915-17.

A csapat első táborai Bánkúton, Szentléleken és a dédesi vár lábában.


Dr. Király István lett a Dobó csapat új vezetője.

1920.

1921.

5 fiú kiválik a Dobó István cserkészcsapatból és Donbner István és Erényi Márton vezetésével új csapatot szerveznek iparos és kereskedő fiúkból. Itt kezdődik tehát a 212.sz, Bornemissza Gergely Cserkészcsapat története.


augusztus 22.

A diákokon kívül iparos-kereskedő tanoncokat is sorai közé gyűjtő 212. számú Bornemissza Gergely Cserkészcsapat első alakuló összejövetelét a Líceum egyik termében tartotta. Vasárnaponként a Minoriták templomában cserkész egyenruhát viselve misét hallgattak, a csapat otthona pedig az akkori Polgári Iskola egyik termében volt.

1922.

1923.

A Balaton partján, Zánkán harminc fővel táboroztak a katonaságtól kölcsönzött harminc személyes sátorban. Ekkor már száz cserkésze volt a csapatnak, amely három rajjal működött. Ez évben Greskovits Lajos csapatparancsnok tiszti tábort végzett, Erényi Márton segédtiszti vizsgát tett


Ismét Zánkán táborozott a csapat harminc fővel, a Balaton partján. A tábori előkészületek során csónakot építettek, s nagy ünnep volt, amikor a magyar tenger vízére bocsátották azokat.

1924.

1925.

A dédesi vár alatt táborozott a csapat negyven fővel, ahol rengeteg túrát szerveztek a Bükkbe.


Dr. Székely László cserkésztiszttel gyarapodott a vezetők száma. A csapat nagy fejlődésnek indult, húsz hangszerrel megkezdte próbáit a csapat keretében működő fúvós zenekar. Tanító mesterük Halmai János, a katonazenekar vezetője, a tambur irányítója pedig Erényi Márton segédtiszt volt. (A Magyar Cserkészet első nagy seregszemléje, a Magyar Nemzeti Nagytábor. 8000 magyar cserkész mellett 11 nemzet 240 cserkésze képviseltette magát. Csapatunkból Szemerey László cserkésztiszt, és Delei János cserkész voltak jelen a Nagytáborban.)

1926.

1927.

Tábor - Kelemér - 40 cserkésszel. Ez évben Barna Fischer Oszkár személyével gyarapodott a tiszti kar.


Tábor – Kács – 45 cserkésszel. Még ez évben Erényi Mártont felkérték a Polgári Iskola csapatának upponyi tábora vezetésére. Új otthont kapott a csapat a katolikus legényegylet földszintjén. Minden rajnak külön szobája volt, az őrsi szobák, őrsi szertár, nyugodt, szervezett kiképzést biztosított. Immáron kétszáz cserkésszel büszkélkedhetett a csapat: a harmincas évek közepére már három rendes, egy vízi cserkészraj, továbbá egy 36 tagú vonuló fúvós zenekar – zenész raj – tevékenykedett szervezett keretek között. A tisztek száma is gyarapodott.

1928.

1929.

A magyar cserkészek erejét jelezte a brickheadi dzsemborin való részvétel. Erényi Márton tiszti vizsgát tett a dzsembori tiszti tábori rajában. Garabár Ferenc a zenekarban kapott beosztást.


Jászberényben szerepelt a csapat. Délben térzene, délután a gimnázium udvarán tornabemutató volt, amely szintén a zenekar hangjára történt. Százötven főre alkalmas sátor és tábori felszerelés volt a csapat birtokában. Az az évi csapattábor Kálózon, gr. Széchenyi István birtokán került megrendezésre. A táborban látogatást tett Albrecht főherceg is.

1930.

1931.

Tábor – Bélapátfalva cserkésszel. Dr. Szabolcsi István látta el a táborparancsnokságot.


Tábor – Felsőtárkány-Barátrét – cserkésszel. A táborparancsokságát Ruzsin Béla látta el.

1932.

1933.
augusztus 2-15.

A gödöllői világdzsemborin csapatunk harmincnégy fővel táborozott. Táborunkat meglátogatta Eger érseke, és Subik Károly szervező testület elnöke is. Erényi Márton cserkész tiszt a II. altábor tábortűzi vezetőjeként vett rész a dzsemborin. Elismerésül megkapta a Fehér Szarvas rend kitüntetést. A csapatban megindult a rover munka, vezetője Vörös István segédtiszt lett. Szabó Imre segédtiszt megszervezte a vízi rajt. A felsőtárkányi tavat kapta meg a csapat a vízi élet alapismereteinek gyakorlására, valamint Tiszafüreden csónakházat kaptak.


Tábor – Balatonalmádi – cserkésszel.

1934.

1935.

Tábor – Parád - Ilona völgy - cserkésszel.


Meghívásra utaztak Mezőkövesdre, ahol felvonultak a város utcáin, majd délután zenéltek a város főterén.

1939.

1936-1941

Ebben az időszakban az éves táborokat a Berva-völgyi cserkészparkban, Szarvaskőn, valamint Felsőtárkányban tartotta a csapat.


Tábor – Szavaskő - Margit forrás – 75 cserkésszel. hetvenöt cserkésszel. A nehéz élelmiszer beszerzés dacára igen jó tábort rendeztek.

1945.

1946.

Ismét Szarvaskőn került megrendezésre a tábor. Ez volt a legnagyobb létszámú tábor.

A tiszafüredi cserkészcsapat meghívására a csapat és zenekara adott műsort Tiszafüred közönségének. Szombat este tábortüzet szerveztek, vasárnap délután térzenét tartottak, ahol részt vettek a tiszafüredi cserkészek is.

(Minden év márciusában Gergely napot rendezett a csapat vidám nótázás és tréfás műsor keretében. Júniusban mindig lehetőséget kaptak a csapat tagjai a fogadalom letételére, melynek helyszíne rendszerint a Berva-völgyi cserkészpark. Karácsony előtti napokban karácsonyfa ünnepséget tartottak az otthon tornatermében, ahol régi csapattagokat is vendégül láttak. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a csapat színelőadásokat is rendezett minden évben.)


Tábor – Tűzérmalom – 89 cserkésszel. Programja a csodálatos Bükk hegység megismerése.

1948.

1948.
szeptember 1.

Beolvasztották a Magyar Cserkészszövetséget a Magyar Úttörő Szövetségbe. A cserkészcsapat tevékenysége ezzel hivatalosan megszűnt, és a birtokában talált ingó és ingatlan javak más szervezetekhez kerültek. Az ezt követő nehéz időszakban a mozgalom baráti körökben, ún. „katakomba cserkészetben” 1958-ig élt, majd ezt követően tagjai természetjáró szakosztályokban tevékenykedtek.


november 26.

Az 1992-ben elhunyt Erényi Márton csapatparancsnok hívó szavára ismét összegyűltek az „örök ifjú” rover cserkészek azzal, hogy a töretlenül megőrzött hitüket, bizalmukat a cserkészmozgalom iránt érdeklődő fiataloknak továbbadják.

A cserkészcsapat állandó csapatotthon hiányában az egri Keresztény Ifjúsági Klubban, majd 2009-től az egri Barátok templomának plébániáján kaptunk helyet. Innen 2019 nyarán költöztünk ki, s jelenleg cserkészparkunk (Berva-völgyi Cserkészpark) ad otthon munkánknak.

1988.

A cserkészcsapat parancsnokai:

  • Greskovits Lajos 1923 - 1936
  • Erényi Márton 1936 - örökös tiszteletbeli parancsnok
  • Miskolci László 1989 - 1990
  • Hábel Gyula 1991 - 1997
  • Varga László 1997 - 2000
  • Dr. Báthory László 2000 - 2012
  • Sziklay Ákos 2012 - 2020
  • Soóváry-Nagy Nikola 2020 - 2022
  • Szoboszlay Szabolcs Bálint 2022 -